Módszertan

ESS adatfelvételének módszertana:

Az első két hullám adatfelvételét a TÁRKI végezte, a harmadik sorozat felvételét a Gallup készítette, a most zajló negyedik hullám felvételét szintén a Gallup szervezi. A következőkben a utolsó elkészült, harmadik adatfelvételi hullám (2006-os adatok felvélteléről) módszertanát ismertetjük.

A minta meghatározása
A vizsgálatot országos, 15 éves és ennél idősebb mintán végzik. Ez az országos minta a Magyarországon élő 15 éves és idősebb magyar népességet kell, hogy reprezentálja:
Az adatfelvételt 2006-ban a Magyar Gallup Intézet (Képviselő: Illyés Ágnes, ügyvezető igazgató) az MTA PTI és SZKI megbízásából végezte. Ez az országos minta a Magyarországon élő 14 év feletti népességet reprezentálja:
• nem
• életkor
• iskolai végzettség
• településtípus és
• régió

szerint reprezentatív, valószínűségi minta, ami többlépcsős, arányosan rétegzett kiválasztással készül. A korábbi felvételek idején háztartási címlistából indultak ki, az mostani (negyedik hullám) felvétel lesz az első, ahol egyéni címlistából indulnak ki.

A minta nagyság
A kutatás mintájának kiválasztása 2006-ban csökkenő mintavételi módszerrel történt, aminek lényege, hogy a becsült átlagos válaszadási arányt (az ideális célként kitűzött 68-70 százalékos válaszadási ráta volt) figyelembe véve, a mintaválasztás során a célzott mintanagyságnál annyival több címet választottak ki, hogy a sikeres interjúk száma végül megközelítőleg a kívánt mintanagysággal legyen egyenlő. A terepmunka folyamán a kérdezők minden kapott címet végiglátogattak, és mindenhol megkísérelték az interjú elkészítését. A válaszmegtagadások és a meghiúsult kapcsolatfelvételek eredményeképpen a valóban megkérdezettek száma a kívánt mintanagyságra csökkent. Az adott mintaválasztási módszerrel, címlistás, vagyis háztartási mintán, a 2635 véletlenszerűen kiválasztott kiinduló lakcímen összesen 1518 sikeres interjú készült el (1516 befejezett és 2 részleges interjú). 348 lakcímen nem készülhetett interjú, mert a cím vagy nem volt kinyomozható, vagy nem volt lakott, vagy lerombolt, fel nem épített, elhagyatott ház volt. A kérdezőbiztosok minden egyes felkeresett címről felkeresési naplót vezettek.

A vizsgálat felnőtt lakossági mintája háromlépcsős véletlen mintavétel során állt elő, amely Magyarország tervezési-statisztikai régióin belül történt. Ez utóbbi egy negyedik, megelőző lépcsőt jelentett a mintavételben, még akkor is, ha ebben a lépésben választás nem, csak a minta földrajzi szempontú arányosítása történt. A mintavétel során alapsokaságnak a Magyarországon élő 15. életévét betöltött lakosságot tekintettük, az úgynevezett első mintavételi egységnek pedig az ország településeit fogtuk fel. Első lépésben, de már a hét tervezési-statisztikai régión belül meghatározták, hogy adott településtípusokra (főváros, megyei jogú város, egyéb város, falu/község) mennyi elsődleges mintavételi pont kell, hogy jusson, majd egyszerű véletlen kiválasztással, a meghatározott lakosságszám aránynak megfelelően - kiválasztottak budapesti kerületeket, megyei jogú városokat, egyéb városokat és falvakat (Primary Sampling Unit, PSU). A települések véletlenszerűen kerültek a mintába (kivéve a fővárosi kerületek és a megyei jogú városok, mivel mind a 23 kerület, illetve 22 megyei jogú város belekerült a mintába). A nagyon kis lélekszámú (150 lakosnál kevesebb) településeknél külön ügyeltek arra, hogy egy éven belül ugyanarra a településre lehetőleg ne menjenek vissza kérdezni. Ezen első mintavételi lépcső biztosítja a mintavétel településtípusonkénti reprezentativitását. A Gallup Intézet a kisvárosi, illetve a falusi mintát átlagosan 10, illetve 11 fős, településtípusok és régiók szerint meghatározott klaszterekre osztotta szét (vagyis egy elsődleges mintavételi pontra átlagosan 10, illetve 11 címet generáltunk), így biztosítva a megfelelő hatékonyságot és egyúttal azt is, hogy az elsődleges mintavételi pontok számát nem csökkentettük le túlságosan. Budapesten a 23 kerületből összesen 454 lakcímet választottak ki véletlenszerűen. Azt, hogy adott kerületen belül hány lakcímet kellett felkeresni, a kerületi lakosságszám függvényében határozták meg. A 22 megyei jogú városokból összesen 527 lakcímet választottak ki, és a városokon belüli lakcímek számának meghatározásában szintén figyelembe vették a lakosság számát. Az egyéb városoknál 730 lakcímet választottak ki. Mivel itt már figyeltek arra, hogy településenként 10 lakcímet kerestek fel, összesen 73 települést választottak ki véletlenszerűen, figyelembe véve a régiós eloszlást is. A falvak esetében összesen 924 lakcímet választottak ki. Itt településenként 11 lakcímet kellett felkeresni, ezért véletlenszerűen 84 települést választottak ki, figyelve a régió szerinti arányosításra is.

A Magyar Gallup Intézet csökkenő mintavétellel dolgozott. A mintába szereplő címek kiválasztása többlépcsős, arányosan rétegzett valószínűségi mintaválasztási módszerrel történt. Így a minta megadott szempontokból való reprezentativitása elvileg biztosított, gyakorlatilag viszont (az újra-felkeresések számának csökkenésével drasztikusan emelkedő mértékben) különösen az iskolai végzettség tekintetében akár jelentős mértéken is eltérhet. A Gallup az egyes mintaelemek választási valószínűségeinek a különbségeit súlyozással korrigálta az ESS módszertani teamjének ajánlásait követve (designweight).

A mintavételi keretként használt Választási Címjegyzék adatbázis (Election Registration Database / Könyv Adatbázis 2006) azoknak a háztartásoknak a címjegyzékét tartalmazza, amelyekben legalább egy 18 éven felüli személy lakik. Ennélfogva a mintakeret csak a választásra jogosult, magyar állampolgárok háztartásait tartalmazza. Külföldi állampolgárokkal csak akkor készülhetett sikeres interjú, ha a Könyv Adatbázisban szerepelt a lakcímük, és ha nem álltak fent nyelvi nehézségek.

A kutatást strukturált kérdőívvel, a kérdezett lakásán történő, személyes kérdezési szituációban folytatták le a Magyar Gallup Intézet kérdezőbiztosai. A fő kérdőív mellett egy önkitöltős kérdőívet is ki kellett tölteniük a megkérdezetteknek.