Füstös László: Értékváltozás vagy Értékválság? Folytonosság vagy Szakadás?

ISSN: 
ISSN 2061-7062
Szerkesztette: 
Füstös László - Szalma Ivett
Kiadta: 
MTA SZKI
Kiadás éve: 
2011
Oldalszám: 
186
Kiadvány típusa: 
Online időszaki kiadvány

A könyv négy fejezetből áll: 1. Kontinuitás és diszkontinuitás az értékpreferenciákban Értékváltozások Magyarországon 1978-2008 * (1978–2008) Az 1989-es fordulatot követően két olyan kérdés merült fel, amelyekre a szakirodalom azóta is többször visszatért. Ez a két kérdés a következő: 1) Mi az oka annak, hogy a kommunista rendszerek bőséges irodalma nem jósolta meg a változások váratlanságát és radikalitását (Lipset–Bence 1994). 2) Hogyan lehetséges, hogy a kommunista rendszerek összeomlása és a Vörös Hadsereg kivonulása után a kommunista párt öröksége még mindig kísért, holott – legalábbis azt hittük – felszabadultak bűvöletéből (Holmes 1997; Janos 1994; Mokrzycki 1992; Schöpflin 1993; Szakolczai–Horváth 1991; Tismaneanu 1992; Verdery 1996). A két kérdésfeltevés tehát paradox módon szorosan egymáshoz kapcsolódik. Az első kérdés tehát: miként jöhetett létre ez a radikális és előre nem látott változás, a második kérdés pedig arra keresi a választ, miként lehetséges, hogy a változások ellenére sok minden változatlanul tovább él a gondolkodásban. A kontinuitás és diszkontinuitás ilyen kombinációja részben választ adott és átfogalmazta a legnyugtalanítóbb kérdések egyikét: a kommunista ideológia és politika hatásának mértékét. Az 1956-os budapesti, az 1968-as prágai és az 1980-as gdanski hősies események hatására az önszerveződő civil társadalom heves ellenállást tanúsított az állam és a párt támadásaival szemben és szavát hallatta, ha bármikor alkalma volt rá. Ezzel ellentétben az értelmiség már a rendszer létrejöttekor is azt állította, hogy a kommunizmus nem csupán külső diktatúra volt, mivel gyökeresen megváltoztatta a hatalmába kerített országokat. 2. Értékváltozás Magyarországon 1978–2009 A Magyarországon végzett szociológiai felmérések azt mutatják, hogy a magyarországi értékrendszerben a rendszerváltozás után bekövetkezett változások 1993-ra nagyrészt megfordultak. A legújabb felmérésekből azonban kiderül, hogy a fordulat csupán átmeneti visszatérés volt a leépülő szocialista értékrendszerhez. Magyarországon 1989-et követően rendszeresen mérik a változó politikai preferenciák mögötti értékváltozásokat. A felmérések és elemzések a Rokeach-féle értéktesztre támaszkodtak, amelyet névadója Milton Rokeach szociálpszichológus használt először 1968-ban az Egyesült Államokban. Milton Rokeach értéktesztje az értékpreferenciákat mérő igényes, megbízható eszköz. A megkérdezetteknek 18 alapvető fontosságú emberi "célt" (ANYAGI JÓLÉT, BÉKE, BOLDOGSÁG, CSALÁDI BIZTONSÁG, IGAZI SZERELEM, SZABADSÁG, A SZÉPSÉG VILÁGA, TÁRSADALMI MEGBECSÜLÉS stb.) és az ezek elérését elősegítő 18 "eszközt" (ENGEDELMES, LOGIKUS GONDOLKODÁSÚ, SZAVAHIHETŐ, SZERETETTEL TELJES, ÖNÁLLÓ, TISZTA stb.) kell rangsorolniuk annak megfelelően, hogy ezen értékek saját életükben milyen fontos szerepet játszanak. Itt csak a legfontosabb megállapítások összegzését adjuk meg, a rendelkezésünkre álló egyetlen másik, az 1968-as eredeti amerikai vizsgálatból származó országos reprezentatív adattal való összehasonlítással együtt. S bár ilyen vizsgálatokat csak Magyarországon végeztek, az eredményeknek nyilvánvaló relevanciájuk van a térség más országai számára is. 3. Értékrendszerek az axiális momentumokban (24 európai ország összehasonlító elemzése) A fejezetcélja egy új elméleti keret kimunkálása és letesztelése az értékszociológia számára. Elméleti, Max Weber műveire támaszkodó része kifejti, hogy az értékrendszer több rétegből áll össze, s hogy e rétegek mindegyike magán viseli a különböző „axiális momentumok” „bélyegét”; ilyen „axiális momentumok” azok a periódusok, amelyekben a politikai rend és a mindennapi élet rendezőelveinek felbomlása olyan nézetrendszerek megjelenéséhez vezetett, amelyek az egyének oldalára tolták át az értéksorrend alakítását. Az empirikus részben – a Magyarországon 1978 és 1993 között elvégzett négy országos reprezentatív felmérés adatai alapján hidakat építve a Rokeach értékteszt és a World Values Survey között – írásunk klaszterelemzés, diszkriminancia-elemzés és LVPLS-modellezés segítségével azt mutatja be, hogy azok a 24 kelet- és nyugat-európai országban mutatkozó különbségek, ahogyan a társadalmi háttértényezők individuális szinten befolyásolják az értékpreferenciákat, nem annyira az országos szinten érvényesülő modernizációs vagy gazdasági változóknak, vagy a kommunizmus alatti viszonylagos liberalizációnak köszönhetők, hanem az olyan axiális momentumok bélyegének, mint például a protestantizmus, a felvilágosodás vagy a szocializmus különböző változatai. Az eredmények elég egyértelműen utalnak arra is, hogy a jelenlegi helyzet valóban egy másik axiális momentum jegyeit viseli magán. 4. Európa értékrendszere. Magyarország értéktere – Európa értéktere A fejezet célja, hogy felrajzolja Magyarország és Európa értékterét, és elemezze az értékterek kifeszítő látens dimenziókat. Az elemzés során áttekintjük Schwartz-, és korábbi elemzéseinkben alkalmazott értéktípusokat. Definiáljuk azokat az érték-indikátorokat és az érték-szupraindikátort, amelyek segítségével elhelyezzük Magyarországot az európai országok között. A legkisebb térelemzés módszerével (MINISSA) megalkotjuk Magyarország és Európa értékterét, vizsgáljuk, hogy Schwartz elméleti modellje hogyan érhető tetten, hogyan magyarázhatja a mért adatok alapján kifeszülő értékteret. A két értéktérben vetítjük Schwartz bipoláris látens értékdimenzióit, elemezzük az elméleti és az empirikus modell, és az európai és a magyar értéktér között fellelt eltéréseket, különbözőségeket. Megvizsgáljuk az értékteret az egyes, közvetlenül mért értékek által kifeszítve, és megállapítjuk, hogy Schwartz értéktípusai, bipoláris látens értékdimenziói bizonyos sajátosságokkal illeszthetők mind a magyar, mind az európai értéktérbe. Megállapítjuk, hogy az értéktér két féltekére bontható, amelyet ezek a bipolaritások feszítenek ki. Megnézzük, hogy az értékpreferenciákon alapuló Rokeach értéktér miben tér el Schwartz értékterétől. Végül megvizsgáljuk, hogy a Schwartz értékek mintabeli terében, az eredeti mérési térben elkülöníthetők-e sűrűsödési helyek, hasonló értékekkel rendelkező emberek, és ezek milyen értéktípusokat jelentenek. Öt értéktípust találunk, melyeket Schwartz két fő bipoláris értékdimenziói különítik el.