Antalóczy Tímea - Füstös László - Hankiss Elemér: Az élet célja, értelme

ISSN: 
2415-9697
Szerkesztette: 
Antalóczy Tímea, Füstös László
Kiadta: 
MTA SZKI, PTI
Kiadás éve: 
2011

Egyetlen kérdés, a Mi az Ön életének célja kérdés mentén körvonalazódtak elméleteink, modelljeink. Vizsgáltuk többek között azt, hogy a válaszadások alapján meg tudunk-e különböztetni életcél-típusokat. Nagyobb számú klaszterből indultunk ki, végül négy klaszter centroidjainak kezdeti koordinátáiból kiindulva kaptuk meg azt a négy csoportot (Teljesítményorientált, Jóindulatú/Alkalmazkodó, Hedonista, Univerzalizmus/Egyetemesség), amelyeket elemeztünk. Ebből kiindulva dolgoztuk ki az életcél típusok társadalmi és demográfiai strukturális modelljét. A strukturális modell becslése alapján nem utasíthatjuk vissza azt a hipotézist, hogy az életcélok típusai csak az aszkriptív háttérmintázatban különböznek, és nem különböznek a modernizációs háttérmintában. Az érték-indikátorok és az életcél-indikátorok strukturális kapcsolódására kidolgoztunk egy másik strukturális modellt. Felállítottunk három hipotézist, amelyek a közösségi és egyéni értékek közösségi és egyéni életcélokra gyakorolt hatására vonatkoztak. Az első hipotézist, miszerint a közösségi érdekeket szolgáló értékrend közösségi érdekeket szolgáló életcélokat, az egyéni érdekeket szolgáló értékrend egyéni érdekeket szolgáló életcélokat indukál inkább elfogadtuk a becsült modell alapján. A második hipotézist, mely szerint az egyéni érdekeket szolgáló életcélokat jobban befolyásolja az értékrend, mint a közösségi érdekeket szolgáló életcélokat, a modell becslésének tanulsága szerint fenntartjuk, mivel az egyéni érdekeket szolgáló életcél-indikátorra összességében több mint két és félszer nagyobb mértékben hatottak az érték-indikátorok, mint a közösségi érdekeket szolgáló életcél-indikátorra A harmadik hipotézise állítása szerint az egyéni érdekeket szolgáló életcélokat a közösségi érdekeket szolgáló értékek ellentétes irányba befolyásolják. Ezt a hipotézis elfogadjuk, mivel a közösségi értékrend az egyéni életcélokra negatív együtthatóval hat, vagyis a közösségi értékrend az egyéni életcélok kisebb preferenciáját vonja maga után. A negyedik hipotézise szerint az egyéni érdekeket szolgáló értékek mind a közösségi érdekeket, mind az egyéni érdekeket szolgáló életcélokat pozitív irányba befolyásolja. A hipotézis elfogadjuk, mivel az egyéni érdekeket szolgáló értékindikátorok preferálása pozitív hatást gyakorol mind a közösségi, mind az egyéni érdekeket szolgáló életcélok vállalására. Az ötödik hipotézisünk arra vonatkozott, hogy a közösségi értékek és az egyéni értékek összességben nem befolyásolják különböző mértékben az életcélok választását a modell becslése alapján fenntartjuk, vagyis nincs szignifikáns különbség abban, hogy a közösségi és az egyéni érdekeket szolgáló értékek milyen mértékben befolyásolják az életcélok választását, Egyik első hipotézisünk szerint, a felsorolt állításaink legtöbbje mögött, ha nincs is a ma embere számára igazi tartalom, az emberek vágyait, ideáljait, a jóra való törekvést is kifejezheti az, ha a válaszadásnál megjelölik pl. a leginkább preferált Tisztességes embernek lenni választ. Utalhat az életcélok sorrendje arra is, hogy melyek a leginkább vágyott, hiányolt értékek a válaszadók életében. Természetesen a felsorolt fogalmakon, állításokon sokan, sokfélét érthetnek. Így a kutatás későbbi szakaszában a fogalmak értelmezésére helyeznénk a hangsúlyt. Vajon tudjuk, értjük, használjuk még ezeket a fogalmakat? Hogyan viszonyulnak ezekhez a fiatalabb generációk? Mit jelent a családért, a gyermekeinkért élni? Azaz, nem az élet célját, értelmét kutatjuk, hanem a kérdésre adott válaszok mögöttes tartalmait.