A többszempontú adatelemzés modelljei

ISSN: 
HU ISSN 2062-2473
Alcím: 
Többdimenziós adatmátrixok elemzésének módszerei
Szerkesztette: 
Füstös László és Tárnok Orsolya
Kiadta: 
TEAM Társadalmi Elemzések Alkalmazott Műhelye
Kiadás éve: 
2017
Oldalszám: 
171
Kiadvány típusa: 
Online időszaki kiadvány

A társadalomtudomány komplex fogalmainak kifejezéséhez nagyon gyakran a pszichológiában kidolgozott faktorelemzés módszerét használja. A faktorelemzés segítségével a mögöttes, közvetlenül nem megfigyelhető fogalmakat és összefüggéseket az empirikus, korrelált változókból származtatják. A korreláció matematikailag csupán a kovariancia egy mutatója (standardizált változata). Charles Spearman (1927), a faktorelemzés egyik kidolgozója volt az, aki más értelmezést adott a megfigyelt változók kapcsolódásainak.
A korrelált változókat úgy tekintette, hogy azok „egy közös faktortól” függnek (Spearman, C., 1927). A későbbi irodalmakban azután beszéltek latens hatásokról, igazi („true”) értékekről vagy forrásokról, jellemző vonásokról („traits”), vagy más terminológiát használtak annak kifejezésére, hogy a korreláció rendszerét egy rejtett,
mögöttes ok magyarázza. A faktor a kapcsolatoknak egy magasabb szintű struktúráját jelenti, amely McDonald terminológiájában egy „absztraktív attribútum”, amely lehet ok, de nem feltétlenül az, hanem lehet „csupán” mögöttes, latens változó.
A faktorelemzés hasznosnak bizonyult a társadalomtudományok széleskörű alkalmazásaiban a sokváltozós adathalmazok magasabb szintű kapcsolatainak felderítésében.
Abban az esetben, ha a megfigyelt adatok kétutas (kétdimenziós) mátrixát kiegészítjük egy újabb szemponttal, akkor ezek a módszerek már nem használhatók.
A háromutas (háromdimenziós) mátrixok kiértékelésének klasszikus módszere a
Tucker-féle háromszempontú faktorelemzés (Tucker, L. R., 1963, 1964, 1966, 1972).
Tucker használta először a szempont (mode) kifejezést (Tucker, 1964, p. 112), ami alatt az indexeknek azt a halmazát értette, amely alapján az adatokat klasszifikálhatjuk.
Tucker javaslata és megközelítése a komplex adatok absztrakt kapcsolatainak felderítésére mindmáig a legmeghatározóbb az exploratív strukturáliselemzésekben.
A többszempontú elemző eljárások az többszörösen klasszifikált adatok szisztematikusreprezentációját biztosítják