TEAM történet

Vezető európai társadalomkutatók javaslatára és az Európai Bizottság támogatásával indult útjára 2001-ben a European Social Survey (ESS), EUrópai Társadalomtudományi Elemzések (EUTE) elnevezésű kutatás. A kutatás célja kétévente felmérést készíteni az európai országok társadalmi, demográfiai, politikai és morális állapotáról és ennek segítségével támpontot nyújtani az európai társadalmakban zajló hosszú távú folyamatok elemzéséhez. Különös jelentőséget ad a felmérésnek, hogy a résztvevő országok társadalmát jellemző mutatók a közösen kialakított, mindenhol azonos módszertan következtében Európa-szerte először válnak valóban összehasonlíthatóvá. A projekt volumenét mutatja, hogy több mint 25 európai ország vesz benne részt. Magyarország az eddig megvalósult összes( négy) felvételi hullámban részt vett. A kutatás magas színvonalát két európai elismerés is mutatja. Az egyik a 2005-ben kapott Descartes-díj, amelyet European Social Survey társadalomtudományi kutatásként elsőként kapott meg. A másik az, hogy az ESS projekt az egyike az Európai Stratégiai Kutatási Infrastruktúra (ESFRI) projektek közé választott társadalomtudományi kutatásoknak.

A kutatást Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia két intézete, a Politikai Tudományok Intézete és a Szociológiai Kutatóintézet konzorciumi együttműködés keretében végzi és a 4. Hullám (2009 évi) adatfelvétele az OTKA Nemzetközi együttműködési pályázatok, NN 76722 Ny. számú Fieldwork and data analysis of the European Social Survey Round 4 (ESS R4), kutatási támogatással valósult meg.
Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy az ESS nemcsak tudományos élet, de az európai és a nemzeti kormányzatok számára is értékes információforrásnak számítanak. Nagymértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy megértsük, milyen folyamatok zajlanak napjaink európai társadalmaiban. Az ESS felmérés az európai szintű összehasonlíthatóság mellett a magyar kutatók számára azért is bizonyult kiváló lehetőségnek, mert az eredményeken keresztül bemutathatták a rendszerváltást követő évtizedes társadalmi-gazdasági átalakulás következményeit is. Sok tekintetben megerősítést nyertek az ezredforduló utáni magyar társadalom állapotáról alkotott vélemények, de számos esetben megdőlni látszanak a korábbi sztereotípiák.

A felmérésben szereplő Schwartz-értéktesztre támaszkodva felvázoltuk a magyar lakosság értéktérképét 2009-ben. A megalkotott értéktérkép legfőbb jellemzője, hogy hazánkban sokkal inkább szétválnak az egyéni és a közösségi értékek, mint a Schwartz-féle elméleti modellben. A nemzetközi összehasonlítás alapján úgy tűnik, hogy valamennyi volt szocialista országra jellemző, hogy a társadalom értékrendszerében sokkal élesebben szembe kerülnek egymással az individualista és a közösségi értékek – sőt szakadék tátong a kettő között –, mint a nyugati társadalmak értékrendszerében. Továbbá Magyarországon kimutatható, egyfajta demokrácia-deficit: 2009-ben a lakosság csaknem 70%-a elégedetlen a demokrácia működésével. Eközben a lakosságnak csupán 9%-a nyilatkozott úgy, hogy nagyon érdekli a politika. Elmondható, hogy 2002 és 2009 között általánosságban is hanyatlott a közügyek iránti érdeklődés: 9%-kal nőtt a politika iránt közömbösek száma. Ellentmondás van a közügyekkel szembeni közönyösség és a között, hogy az emberek továbbra is az államtól várják a legfőbb segítséget az olyan szociális ellátások terén mint például az egészségügy vagy az oktatás. Az EUTE 4. hullámának adatai azt mutatják, hogy az emberek 60% teljes mértékig egyet értet azzal a kijelentéssel, hogy az állam felelősségének kell lennie a megfelelő egészségügyi ellátás biztosítása. Miközben ennek a szöges ellentétjét gondolok aránya 1% alatt marad. Úgy tűnik, hogy a társadalomban konszenzus van arról, hogy az egészségügyi ellátás az állam felelősségi körében kell, hogy tartozzék.
Az ESS 5. Hullámának adatfelvételét 2010 őszére tervezzük, amely az állandó modulok, mint az értékrendszer változásának további követése mellett új modulként tartalmazz a korrupció megítélésével kapcsolatos kérdéseket.

Európai Társadalomtudományi Elemzések (EUTE) – European Social Survey (ESS)

A projekt vezetője: Prof. Roger Jowell (City University, Egyesült Királyság)
Magyar Kutatócsoport:
Konzorcium: MTA Politikai Tudományok Intézete (MTA PTI)
MTA Szociológiai Kutató Intézete (MTA SZKI)

EUTE project hazai bevezetője és mentora: Bayer József, akadémikus (MTA PTI)

A kutatás vezetője: Füstös László, az MTA doktora (MTA SZKI)

Akadémiai Tanácsadó Testület (Scientific Advisory Board (SAB)):
- Táll Éva, tudományos munkatárs (MTA PTI) (2000 – 2003)
- Szabó Andrea, tudományos munkatárs (MTA PTI) (2003 – 2006)
- Szoboszlai György, tudományos főmunkatárs (MTA PTI) (2006 – 2009)
- Bayer József, akadémikus (MTA PTI) (2010 –)

- Róbert Péter, tudományos főmunkatárs (MTA PTI) (2011- )

Nemzeti koordinátor (National Coordinator (NC)):
- Róbert Péter, vezető kutató (TÁRKI) (2000 – 2006)
- Bőhm Gergely, tudományos segédmunkatárs (MTA PTI) (2006 – 2008)
- Szalma Ivett, tudományos segédmunkatárs (MTA SZKI) (2009 –2010)
Adatfelvételt készítő intézetek:
- TÁRKI Társadalomkutatási Zrt.
1. Hullám (2002. november): Bartók Béla, adatfelvételi igazgató
2. Hullám (2005. május): Sági Matild, adatfelvételi igazgató
- Magyar Gallup Intézetet (Gallup Hungary Ltd.)
3. Hullám (2006. december – 2007. január): Illyés Ágnes, igazgató
4. Hullám (2009. február – 2009. április): Illyés Ágnes, igazgató

Rövid hivatkozás:

Európai Társadalomtudományi Elemzések (EUTE) – European Social Survey (ESS). Konzorcium: MTA Politikai Tudományok Intézete (MTA PTI) – MTA Szociológiai Kutató Intézete (MTA SZKI).
A magyar kutatás mentora: Bayer József, akadémikus (MTA PTI),
a kutatás vezetője: Füstös László, az MTA doktora (MTA SZKI) fustos@socio.mta.hu